A teljes fotósorozat -> ITT

---

MITŐL „SZUPER” A SZUPERVÁLYOG? A TECHNOLÓGIA LÉNYEGE

A hagyományos vályogépületek esetében a vályog építési anyagból, - amely meghatározott mennyiségben agyagot és homokot tartalmazó föld és víz keveréke - vályogtéglákat készítenek, ezeket kiszárítják, és a téglákból rakják a falat, vagy a vályogkeveréket közvetlenül a fal helyére döngölik, általában fa tartószerkezetek közé (vert fal), és miután kiszáradt és megszilárdult a fal, a tartószerkezetet eltávolítják. A vályogépítkezésnek számos építésökológiai és építésbiológiai előnye van, mint pl. az olcsó, hazánkban szinte mindenhol fellelhető, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, a falak jó hőtároló képessége, kedvező hőmérséklet- és páraszabályozása, a kellemes belső klíma, kedvező épületakusztikai tulajdonságok, stb. Ugyanakkor van a vályogfalaknak néhány olyan tulajdonsága, pl. vízérzékenység és a modern építőanyagokkal szemben alulmaradó szilárdság, amelyek miatt a XX. században sajnos háttérbe szorult az építkezésben.
-> Vályogépítészet

A XXI. századi globális gazdasági és éghajlati változások és az emberek tudatosodása új kihívásokat állított elénk az otthonteremtésben is. Ennek következtében kezdenek tért a hódítani a hagyományos, gazdaságos, környezettudatos és egészséges építési módok, miközben a fejlesztők és építők azon dolgoznak, hogy hogyan is lehetne a régi módszereket az új technológiákkal úgy ötvözni, hogy a hátrányokat kiküszöböljük, de az előnyöket megtartsuk. Ilyen megoldást kínál a szupervályog- technológia.

A szupervályog – vagy más néven földzsák (angol nevén superadobe, illetve earthbag) – technológia négyféle újítással küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait, visszahozva ezzel ennek az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológiának a létjogosultságát a modern otthonteremtés alternatívái közé. Ezzel a négy tényezővel erős, a környezeti katasztrófáknak ellenálló, változatos építési formákat hozhatunk létre földből egyszerű és környezettudatos módon.

Mi ez a négy elem?

1) Polipropilén zsák vagy cső -> nyomó- és húzószilárdság:

A vályogkeveréket polipropilén zsákokba vagy tömlőbe* töltjük a kialakítandó fal helyén (mintha hurkát töltenénk), majd döngöljük. Erre jön a következő zsákokba töltött „vályoghurka”, amit szintén döngölünk, és így tovább. A zsák megóvja a benne lévő anyagot a környezet romboló hatásaitól, ugyanakkor lehetővé teszi a fal "lélegzését" és páraszabályozását, hiszen a levegőt és a vizet átereszti. A földzsák falak bevakolva, azaz a napsugárzástól megvédve, gyakorlatilag örök életűek.  

*Körszövött polipropilén (PP) zsák, közismert nevén liszteszsák vagy homokzsák. A tömlő a zsák alapanyaga: hosszú, még elvágatlan, mindkét felén nyitott cső.

2) Szögesdrót -> húzó-, más néven szakítószilárdság:

A vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot teszünk, amely mintegy tépőzárként összetartja a sorokat, amolyan rugalmas maltert képez.

3) Stabilizáló anyag -> nyomó- és húzószilárdság:

A vályogkeverékbe cementet vagy meszet keverünk (de jóval kisebb arányban, mint pl. a beton esetében), ami a vályog szerkezetét stabilizálja.

4) Ívelt szerkezet -> strukturális szilárdság, energetikai és gazdasági előnyök:

Régi korok építészei jól tudták - hisz a természetből lesték el! - hogy a legstabilabb szerkezetek az ívek, a boltozatok, és kupolák, amelyek esetében a szerkezetre ható erők az ívek mentén eloszlanak, és nem egy ponton terhelik azt, mint az egyenes falak esetében. Ezért fordulhat elő az, hogy a legerősebb egyenes falakból és födémből álló vasbeton szerkezetek is kártyavárként dőlnek össze egy komoly földrengés vagy hurrikán során, amíg a kupolák épen maradnak (lásd a 2015-ös nepáli földrengést -> Hírek, aktualitások). Az építés során még rugalmasan alakítható szupervályog „hurkákból” könnyedén alakíthatunk ki ívelt falakat, boltozatokat vagy kupolákat, dómokat, így önmagukban - erősítő szerkezet (tartóoszlop, gerenda) nélkül - is stabil szerkezetet hozhatunk létre.
A hosszú szupervályog-tömlőből készült sor egységes (monolit) szerkezetet alkot, nagyobb egybefüggő elemeket alakíthatunk ki velük, mint a téglák estében. A monolit szerkezet stabilabb, hiszen bármilyen erősek is a különálló elemek, a köztük lévő falazóhabarcs gyengíti a szerkezetet. Az egymás tetején lévő tömlőket a köztük lévő szögesdrót afféle tépőzárként rögzíti, ez a rugalmas kapcsolat nagyon ellenállóvá teszi az épületet a földrengésekkel, talajmozgásokkal, árvízzel szemben.
A gömbölyded formák (pl. kupolák) nemcsak erősek, de gazdaságosabbak is: ugyanakkora belső térhez relatíve kisebb felület társul, azaz kisebb az anyagszükséglet és kisebb felületen hűl télen és melegszik nyáron az épület.
Ez a négyféle újítás nem teszi drágábbá az építkezést, hiszen mind a polipropilén zsák, mind a szögesdrót mindenhol elérhető, olcsó alapanyagok, és - különösen az ívelt formák adta lehetőségeket kihasználva - elhagyhatóvá teszik, illetve minimalizálják a drága és nem környezettudatos anyagok használatát, mint a pl. a fa- és a vasbeton szerkezetek (oszlopok, áthidalók, födém ás tetőszerkezet). A szupervályog a nagy tömegű föld megmozgatása miatt munkaigényes építés, viszont számos egyéb tételen is spórolhatunk, ha ezzel a technológiával építkezünk (-> Mennyibe kerül?) nem beszélve az egészségre és a környezetre gyakorolt előnyökről.

---

A SZUPERVÁLYOG ÉPÜLETEK ÉS SZERKEZETEK ELŐNYEI

A szupervályogból készült falak rendelkeznek a hagyományos vályogfal építésökológiai és építésbiológiai előnyeivel -> Vályogépítészet. Ugyanakkor a hagyományos vályogépítés kivitelezési nehézségeit és a vályogfalak szerkezeti hátrányait kiküszöbölik, illetve számos további - pl. gazdasági - előnnyel rendelkeznek:

• Nem kell az építőanyag ill. a fal előállításához speciális gyártó szerkezet (mint a vályogtégla esetében), vagy nehéz falrögzítő szerkezet (mint a vert fal esetében) (-> költségtényező!);
• A földkeveréket az építkezés területéről nyerjük ki (pl. a kiásott alapból), és közvetlenül a fal helyén töltjük a zsákba. A beviteli energia csökken: csökken az építőanyag előállítási, szállítási költség, az energiafelhasználás (bevitt energia) és a környezetszennyezés, és megspóroljuk a ház alapjából kitermelt anyag, „hulladék” elszállításának költségét és idejét is;
• A kitermelt és megfelelő arányban összekevert földkeverék azonnal felhasználható (-> időtényező!);
• Nem kell szárítani, esős időben is lehet dolgozni (-> időtényező és minőség!);
• Az építőanyagot nem kell többször mozgatni, forgatni, szállítani, mint a vályogtéglákat (-> időtényező és költségtényező!);