KEZDŐ LÉPÉSEK‎ > ‎

Engedélyeztetés

3) Engedélyeztetés

Fontos, hogy előre tájékozódjunk, hogy a (megvásárolni tervezett) telkünkre építeni kívánt építmények közül melyik engedélyköteles, és melyiket építhetjük meg engedély nélkül. Amennyiben engedélyköteles épületet készülünk építeni, fontos, hogy járjunk utána, és legyünk tisztában a jogszabályi keretek adta lehetőségeinkkel, ami az alternatív építkezési módozatokat illeti. A törvények lehetővé teszik az építést nem szabványosított, nem iparilag előállított, hanem természetes vagy újrahasznosított építőanyagokból is. Ergo semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy vályogból, vagy bármilyen más anyagból építkezzünk, ha a felhasznált anyag/technológia és a tervezett épület megfelel az előírt műszaki kívánalmaknak. A vályogépítés az ún. „természetes anyagok, egyedi építési termékek” kategóriájába tartozik, amelyre vonatkozó irányelveket a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztályának 2011. januári állásfoglalása tartalmazza (letölthető a lap alján). Az állásfoglalás megjelenése óta változott a szabályozás (számunkra kedvező irányban), és a közeljövőben további egyszerűsödést remélünk az építési engedélyeztetési eljárásokban. Részleteket l. -> Engedély, jogszabály c. oldalunkon.

Ha lehet, még a telekvásárlás előtt érdemes tájékozódnunk az illetékes építési hatóságnál, hogy milyen helyi szabályozás vonatkozik az általunk kiszemelt területre, mert ez eltérhet az országos szabályozástól. (Alapelvként jó tudni, hogy enyhébb, azaz megengedőbb sohasem lehet a helyi szabályozás, mint a központi, de egyes pontokban lehet szigorúbb vagy eltérő.) Már az első találkozásnál megemlíthetjük, hogy mi környezettudatos módon szeretnénk építkezni. Így felmérhetjük az adott hivatal hozzáállását. Előfordulhat, hogy első körben nem elég nyitottak a nem szokványos megoldások iránt, vagy nincsenek felkészülve, nincsen kellő tapasztalatuk az alternatív építészeti technológiákkal kapcsolatos ügymenetben. Ma már azonban egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem, és hasznos, ha ezt sugalljuk az illetékesek számára is, azazhogy egy település jó hírét öregbíti, ha úttörőként jár elől az új, és környezettudatos építési formák, megújuló energiák támogatásában. Ha az első perctől együttműködési szándékunkról biztosítjuk őket, és kikérjük a véleményüket, számítunk a szaktudásukra, akkor sokkal nagyobb lesz az esélyünk arra, hogy megtiszteltetésnek veszik, ha náluk épülnek fel az első szupervályog-házak, és gördülékenyebb lesz az engedélyeztetés folyamata. Ugyanakkor az is fontos, hogy mi magunk is határozottak legyünk, azaz legyünk tisztában a jogainkkal és a lehetőségeinkkel, azaz nem árt, ha kicsit konyítunk az aktuális jogszabályokhoz is, és értjük a számunka fontos fogalmakat (mint pl. a beépíthetőség, elő- és oldalkert stb.) Számos település felteszi a honlapjára a helyi építési szabályozást, érdemes erre rákeresni és elolvasni, azaz előzetesen tájékozódni, mielőtt a hivatalba indulunk.
Mivel a szupervályog-építés még új Magyarországon, és jelenleg a ”kockaházas” építés jellemző, az építészek, statikusok többsége nem biztos, hogy naprakész az ívelt formákat alkalmazó építészeti megoldásokban. Keressünk olyan szakembert (építészt, statikust, kivitelezőt), aki nyitott az új, alternatív építészeti megoldások iránt, és van tapasztalata az ívelt formákkal történő építkezésben. Sőt, lehetőség szerint ért a szupervályog-építés speciális szempontjaihoz is, hiszen – ahogy az első pontban leírtuk – másként kell ezzel a módszerrel gondolkodni, mint az eddig megszokott építési módokkal.

Időben kezdjünk neki a tervezési és engedélyeztetési folyamatnak, lehetőség szerint már az építést megelőző évben, hogy mire kitavaszodik, neki tudjunk látni a megvalósításnak. A környezettudatos és egészséges építésre, így a vályogépítésre is jellemző, hogy kerüljük a vegyszerek, adalékanyagok használatát, amelyek például felgyorsítják a felhasznált anyagok kötését, vagy lehetetővé teszik a téli munkavégzést is. Kerüljük a drága és környezetszennyező gépesített megoldásokat. Ezek miatt az építést tavasztól őszig kell lebonyolítanunk, és több kétkezi munkára, nagyobb türelemre van szükségünk. Meg kell várnunk pl., amíg a szerkezetkész házunk falai kiszáradnak, végső méretükre zsugorodnak, az épület megállapodik. Ezután lehet csak a nyílászárókat beépíteni, a tetőszerkezetet befejezni, és az utómunkálatokat elvégezni. Türelmünk meghozza gyümölcsét: sok évig örömünket lelhetjük szép otthonunkban, amely a kezünk munkájának nyomát is magán viseli, saját és a környezetünk egészségét is megvédi, és nem utolsó sorban a pénztárcánkat is kíméli.